A fizetési határidÅ‘k és késedelmi feltételek szabályozására tett javaslatokat összegzÅ‘ irányelvtervezet kapcsán az MGYOSZ és az MKIK közös állásfoglalást fogalmazott meg. A munkaadói szövetségeket, valamint a kereskedelmi kamarákat tömörítÅ‘ európai szervezetek ajánlásával összhangban elÅ‘készített nyilatkozat hangsúlyozza: habár a határidÅ‘k betartatása már rövidtávon is akár eurómilliárdokat pumpálhat vissza az Unió gazdaságába, az irányelv több ponton hátrányosan érinti majd az üzleti vállalkozásokat

Az Európai Parlament döntéshozó testületei a késedelmes fizetések (Late Payments) szabályozásának alapelveit leíró direktíva tartalmát tárgyalja a napokban, melynek kapcsán az európai munkaadói szervezeteket magába foglaló BUSINESSEUROPE, valamint a kereskedelmi kamarákat összefogó EUROCHAMBRES – s így tagságukból kifolyólag a hazai Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – közös állásfoglalásban világít rá a tervezet erÅ‘s és gyenge pontjaira.

Az európai üzleti vállalkozások érdekképviseleti szervezeteinek egybehangzó véleménye alapján kidolgozott álláspont szerint a határidÅ‘k betartása és betartatása kiemelten fontos a jelen gazdasági helyzetben. A megfelelÅ‘ késedelmi feltételek mellett gyakorolt kereskedelem rövidebb távon is több milliárd eurót pumpálhat vissza az EU gazdaságába. Ugyanakkor a fizetési határidÅ‘k és késedelmi feltételek hasonló szabályozása az állami-üzleti és üzleti-üzleti kapcsolatokban hátrányosan hat az üzleti vállalkozásokra; az állami szféra ugyanis az üzleti vállalkozások számára nem elérhetÅ‘ elÅ‘nyökkel is rendelkezik.

„A piaci erÅ‘fölénybÅ‘l fakadó fizetési visszaéléseket, valamint az állami szférát jellemzÅ‘, az üzleti vállalkozások gyakorlatától jelentÅ‘sen különbözÅ‘ fizetési feltételeket nem lehet általános érvényű jogi elÅ‘írásokkal szabályozni”, hangsúlyozta Dr. Futó Péter, az MGYOSZ elnöke. „AlapvetÅ‘en minden tagország gazdaságpolitikájának célja, hogy a határidÅ‘k betartására ösztönözze a kereskedelem résztvevÅ‘it, és ezáltal felgyorsítsa a gazdasági növekedést, ám mindezt csak úgy szabad véghezvinni, hogy a reguláció ne hozza hátrányos helyzetbe a vállalkozásokat. A direktívatervezet jelen formájában erre nem alkalmas.”

Ahogyan Parragh László, az MKIK elnöke is kiemelte, Az irányelv alapgondolatával, nevezetesen, hogy a fizetési határidÅ‘k, illetve a késedelmes fizetések szabályozására szükség van, egyetértünk. Az üzleti és a közszféra vonatkozásában feltétlenül, de az üzleti-üzleti kapcsolatokban is indokolt lehet, gondoljunk pl. a kereskedelemre. A szabályozás feltételeit azonban nagyon körültekintÅ‘en, az egyes területek (állami/üzleti, üzleti/üzleti kapcsolatok) sajátosságait figyelembe véve - hatástanulmányokkal alátámasztva - kell meghatározni. Ezek a szempontok úgy tűnik háttérbe szorultak az elÅ‘készítÅ‘ munka során, így nemcsak a vállalkozások, hanem egyes országok (EU illetve EU-n kívüli) is elÅ‘nytelen helyzetbe kerülhetnek. Mindezek mellett nagy szükség lenne a fizetési késedelem szankcionálásának egységesítésére is.  

A szervezetek közös állásfoglalásukat a napokban juttatják el az Európai Parlament döntéshozó bizottságaihoz (ITRE - ipar, kutatás és energiaügy, IMCO - belsÅ‘ piac és fogyasztóvédelem, JURI - jogi ügyek).

További információ:

Antal Judit
E-mail: antal [dot] juditprivycouncil [dot] hu
Telefon: +36-20/404-5636